A Rotary Magyarországon

Megalakulása

A 20-as évek elején az első világháború utáni rettenetes időszakot élte át Magyarország, amikor kilátástalan volt a jövő, és nagyon fájóak a háború és a békeszerződés sebei. Ekkor jött egy új világszervezet, egy olyan eszmerendszer, amely hirdette a népek közötti barátságot és megértést. A magyar értelmiség egy része ebben látta a segítséget, hogy mint magyar rotarysok, jóakaratú és megértő barátokat szerezzenek a magyarságnak. A Rotary eszméje diadalútra indult Magyarországon is.

A magyarok valahogy mindig vonzódtak az újhoz, és van valami különös képességük, hogy a kevésbé ismertben is felfedezzék a benne rejlő jót és emberséget. Mi más magyarázná, hogy alig 20 évvel Paul Harris gondolatainak kiteljesedése után, 1925-ben Magyarországon is megalakult az első Rotary Klub.

Magyarországon a Rotaryról először 1921-ben jelentek meg a hírek. Akkor Edinburgh-ban volt az RI Konvenció (RI Éves Kongresszus), amelyről a Daily Telegraph nagyon részletes ismertetőt írt. Ezt a lapot olvasta a magyar Sidó Zoltán, aki rögtön levelet írt az akkori világelnöknek, mert többet akart tudni a Rotaryról, mint ami az újságban volt. A világelnök és a főtitkár is készségesen válaszoltak. A levelezés rendszeressé vált, és egy állandó kapcsolat alakult ki az angol Rotary és a leendő magyar Rotary között. A levélváltások során felhatalmazták Sidó Zoltánt, aki akkor a Kereskedelmi Kamara és a Magyar Gyáriparosok Szövetsége kereteiben dolgozott, hogy kezdje meg egy Rotary Klub szervezését Budapesten.

Az előkészítő munkák gyorsan haladtak, és egy idő után olyan fokot értek el, hogy a Rotary International központja Közép-Európába küldte speciális megbízottját. A megbízott 1924. április 1-jén érkezett Budapestre, ahol az USA akkori nagykövetének, Theodore Brentano segítségével megismerkedhetett neves magyar személyiségekkel, kormánytisztviselőkkel. Ugyanígy történt ebben az évben Prágában és Bécsben is.

Az alapító ünnepség 1925. október 30-án volt Budapesten, ekkor alakult meg az a mag, a Rotary Club Budapest, amelyből a magyar Rotary kialakult. Vidéken először az egyetemi városok körül alakultak ki a klubok, ezek szervezését a budapesti klubra bízták. Az első három klub Pécsett, Debrecenben és Szegeden volt. 1935-ben 255 rotarys volt Magyarországon, ebből 101 Budapesten, 38 Szegeden, 27 Pécsett és 27 Debrecenben, ehhez jött Hódmezővásárhely 29, Miskolc 16, valamint Orosháza 17 fővel.

1931-ben jelent meg Budapesten az a könyv, amelyben a magyar rotarysok bemutatták Magyarországot, az ország gazdasági, kulturális és turisztikai értékeit a világ rotarysainak, ugyanis ebben az évben Bécsben volt a 26. Konvenció. Erre az alkalomra nemcsak a magyar rotarysok, hanem a Rotary International is készült: 1930 végén kiadták a Central European Times különszámát, amelyet a Konvencióra készülve 1930 decemberéig a világon minden rotarys megkapott. A 96 oldalas különszám részletesen foglalkozott a régió országaival. A magyar részt Hegedűs Lóránt akkori pénzügyminiszter írta, a Budapestre vonatkozó részt pedig Ripke Ferenc akkori főpolgármester.

Magyarország 1934-ben már ideiglenes körzet (Provisional körzet) volt. Ebből az évből megmaradt a magyarországi Rotary Klubok tagnévsora: a 400 név között számos közéleti személyiség, híres művész és tudós nevét megtaláljuk, közöttük a leghíresebb Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudósunk. 1935-ben megalakult a 82. számú önálló magyar körzet, kormányzója Entz Béla, az RC Pécs tagja lett.

A magyarországi Rotarynak a háború előtt volt egy évkönyve, a címe „Magyar Rotary” volt, 1941-ből ismert egy példánya, amely a magyar Rotary utolsó aktív éve lehetett. Ekkor a magyar körzeti kormányzó Koós Zoltán, az RC Budapest tagja, a Magyar Földhitel Intézet vezérigazgatója volt.

A zürichi Európai Rotary Iroda dokumentumainak áttanulmányozása alapján 1941-től nem volt kimutatható Rotary-tevékenység Magyarországon. Ez ismert volt, csak az oka nem, mert hivatalosan csak 1944-ben oszlatták fel belügyminiszteri rendelettel Magyarországon a Rotary Klubokat.

Kérdés: mi történt 1941 és 1944 között? A zürichi archívumban két, Magyarországra vonatkozó határozatot sikerült találni. Az egyik így szólt: a 82-es körzeti tényállás a Tanácskozó Testület 1939. júliusi ülésén megállapodott abban, hogy Magyarországon a működés ellehetetlenülése miatt már csak 3 Rotary Klub tevékenykedik, ezért a 82. körzet kormányzójának tevékenységét 1939/40-ben limitálni kell olyan módon, hogy csak a fontos és szükséges dolgokat végezze el, tartsa fenn a kapcsolatot a körzetben levő klubokkal, és a Tanácskozó Testületet informálja a titkárságon keresztül. Csökkentették a tagdíjat, ami 1940-ben fejenként 1,5 dollár volt.

Az 1940. májusi ülésén a Tanácskozó Testület megállapította, hogy a 82. körzet klubjainak a státusza az előző évhez képest változatlan maradt, a korlátozó rendelkezések ezért 1940/41-ben is megmaradnak. A következő jegyzőkönyvi pont már súlyosabb, mert a kormányzó lemondásával, a Rotary Internationalhöz tartozó klubok megszűnésével és törléssel foglalkozik.

A magyar kormányzó értesítést kapott, hogy 1941 második felében a szegedi klub is beszüntette tevékenységét, a budapesti klub pedig bejelentette, hogy 1942. december 31-ig beszünteti tevékenységét. A kormányzó bejelentette lemondását, mivel Magyarországon a Rotary Klubok leálltak a tevékenységükkel. Ennek nyomán az a határozat született, hogy a Rotary International 1942. június 30-i hatállyal megszünteti a 82. körzet (Magyarország) Rotary Klubjainak a tagságát a Rotary International keretein belül, és felkérte a titkárságot, hogy szerezze vissza, és érvénytelenítse azokat az alapító okmányokat (Chartereket), amelyeket a megszüntetett körzet klubjainak adtak ki. Egyidejűleg érvénytelenítették a 82. körzetszámot is.

A háború előtt tehát a magyar Rotary Klubok jogilag még működhettek volna 1944-ig, de a feltételek ellehetetlenülése miatt tevékenységüket saját elhatározásból szüntették meg 1941/1942-ben.

Újraalakulása

A Rotary-eszmék egyik totalitárius rendszernek sem tetszettek, így a magyar Rotary kénytelen volt a második világháború után is Csipkerózsika álmát aludni. Egészen 1987-ig, amikor az érdeklődők egyre nagyobb számban gyülekeztek Dr. Dán Jenő és barátai köré. Elhatározták, hogy osztrák segítséggel megújítják a magyar Rotaryt. Közben az állami vezetés is észlelte az akaratot, és jó szándékú segítők lehetővé tették a Budapest Klub újraalapítását.

A magyar Rotary újraalakításában jelentős szerepet játszottak az osztrák rotarysok. Ausztriában, az akkori 191-es körzet klublétszáma 1980/81-ben elérte a 64 Klubot, ezért két részre osztották. Felső-Ausztria, Salzburg, Tirol és Vorarlberg tartományokból alakult a 192-es körzet, Bécs, Alsó-Ausztria, Steierország, Karinthia és Burgenland tartományokból pedig a 191-es körzet.

A Rotary International 1990/91-ben „különleges fejlesztési területté” (Special Extension Area) nyilvánította a korábbi kelet-európai szovjet csatlósállamokat. A 192-es körzet új száma 1920 lett, és az osztrák rotarysok feladatul kapták a Rotary újjászervezését Csehországban és Szlovákiában. A Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság területén 1999. június 26-án alakult meg - kiválva az 1920-as körzetből - a 2240-es számú körzet.

A 191-es körzet új száma 1910 lett, és rotarysainak feladata volt a Rotary újjászervezése Magyarországon és a jugoszláv utódállamokban.

Az osztrák rotarysok közül ki kell emelni Ernst Kurt Mayer (RC Klosterneuburg) és Helmut Bitt (RC Weinviertel-Marchfeld) nevét, akik személyesen és klubjaik aktivizálásával elévülhetetlen érdemeket szereztek a magyar Rotary feltámasztásában. Rajtuk kívül sok segítséget adott a Wien-Hofburg Klub, és egy német rotarys, Heinrich Wamhoff professzor is, aki a Bonn-Rheinbrücke Klub tagja, Hans Dietrich Genscher akkori nyugat-német külügyminiszter klubtársa volt. Itthon különösen Dr. Sárközy Tamás igazságügyminiszter-helyettes segített eligazodni a hazai jogviszonyok útvesztőiben.

1989. június 25-én Roys Abbey (RC Essendon, Victoria, Ausztrália), az akkori világelnök, aki Ausztráliából repült ide egyenesen, az alapító okiratot e szavakkal nyújtotta át: „Egy nagy álom valósággá vált.” („A great dream became reality”). Így az RC Budapest lett az egykori szovjet blokk elsőként újraalapított klubja.

Az RC Budapest újjáalakulását sorra követte az újabb klubok megalakítása Budapesten és a nagyobb városokban. Magyarországon 2000/2001-ben már 25 klub működött. A tisztségviselők évenkénti képzését osztrák rotarysok szervezték. Közben az 1910-es körzet létszáma is szépen gyarapodott: 110 klubban 4 170 rotarys tevékenykedett.

Carlo Ravizza (RC Milano, Olaszország) 1999/2000. évi világelnök a közép- és kelet-európai régió körzeteinek újraalakításához, a „különleges fejlesztési terület” ideiglenességének megszüntetésére 1999. november 6-8. között Budapesten, a Budapest Szállóban Rotary Workshopot rendezett valamennyi érintett terület képviselőjének részvételével. A háromnapos tanácskozás során a résztvevők és az érintettek többségének véleményével megegyezően a Rotary felső vezetése úgy határozott, hogy az 1910-es körzet úgy alakul újjá, hogy minden változatlan marad, és Bosznia-Hercegovina is a körzet része lesz - amennyiben a határozattal az érintett klubok többsége egyetért.

A közben eltelt években az osztrák alapító- és társklubokkal való jó együttműködés eredményeként a magyar rotarysok megismerték a szervezetet, egyre tudatosabbak lettek, és erőteljesen törekedtek az önigazgatásra.

Az 1910-es körzeten belül fokozatosan alakult ki a magyar alkörzet szervezeti és irányítási rendszere. A kormányzó munkáját 5 régióban 5 alkormányzó (assistant governor) segítette. Megalakultak a jószolgálati feladatok különböző szervezetei, mint a Rotary Foundation Bizottság, az Ifjúsági Szolgálat Bizottsága és a Nemzetközi Szolgálat Bizottsága.

A Rotary Alapítvány segítségével számos klub szervezett jelentősebb volumenű, közöttük ún. Matching Grant projekteket. Utóbbinak az a lényege, hogy több klub együttműködése esetén a projektre közösen összegyűjtött összeget a Rotary International bizonyos feltételekkel megduplázta.

Ezeken túlmenően évente tucatnyi magyar fiatal vett részt a Rotary Alapítvány ösztöndíjprogramjában, ami rövidebb-hosszabb távú külföldi tanulmányokhoz segítette a magyar fiatalokat.

Az ifjúsági diákcsere programok évente mintegy 50 diák számára tették lehetővé az egyéves külföldi tanulást, és évente kb. 80 diák utazhatott nyári rövid utas programok keretein belül más országok kultúrájának megismerésére Európába és a tengerentúlra. A segítő és béketeremtő szándék országos méreteit jellemzi, hogy ifjúsági nyári táborban a balkáni háború után is egyidőben fogadtak a szervezők gyermekeket Szerbiából, Bosznia-Hercegovinából és Horvátországból.

2005-re az 1910-es körzet alaposan felduzzadt, a világ legnagyobb multinacionális körzetévé vált 5 országban 5 különböző nyelvvel. A 174 klubnak mintegy 5 800 tagja volt, a magyar klubok száma 40-re nőtt, mintegy 1 020 taggal. A teljes körzet, valamennyi régió, klub meglátogatása és irányítása a körzeti kormányzóknak hihetetlenül nagy volumenű feladatot jelentett. Ezért az önálló magyar körzet gondolatát elsőként Rudolf Otto és Engelbert Wenckheim kormányzók karolták fel 2004-ben. A klubok számát Magyarországon az akkori 34-ről 40-re kellett emelni. A szervezőmunka eredményeként 2006-ban megszületett a döntés a Rotary International részéről, hogy több mint 60 év után Magyarország másodízben is önálló kormányzóság legyen.

Az önálló magyar Rotary megalakulása

2003. tavaszától 4 alkormányzó feladata a magyar Rotary vezetése. Primus: Dr. Déry Tibor (RC Dunakeszi), Nyugat: Dr. Illés Mária (RC Komárom), Kelet: Tóth Ferenc (RC Szolnok), Dél: Kovács András (RC Kecskemét)

Megalakul az MRCSz 2004. január 23.-án Alapszabály és Szervezeti és Működési Szabályzattal együtt. Az MRCSZ első elnöke, Dr. Déry Tibor, primus alkormányzó lett. A Magyarországi Rotary Clubok Szövetsége teremtette meg azt a jogi keretet, aminek segítségével a magyarországi klubok egységes szervezetben, de ugyanakkor önálló jogi személyként bejegyezve működhettek. Az MRCSZ adta meg a jogi keretét a későbbi önálló district bejegyzésének.

2007. július 1-én megalakult az első önálló Magyar District 1911. megjelöléssel. Az önálló magyar körzet megalakulásakor (1911-es számú körzet), 2007. július 1-jén 42 klub és mintegy 1030 tag alkotta a Rotaryt Magyarországon. A 2007-ben Kovács Imre, RC Budapest alapító tagja, lett Magyarország első Rotary-kormányzója. Megtisztelő, hogy a Deutscher Governorrat 2007-ben Magyarországot Ausztria (2 körzet) és Svájc (2 körzet) mellett állandó meghívottként, tanácskozási jogú tagjává választotta.
Az alapító (charter) okiratot Dong Kurn Lee (RC Seoul, Korea) 2008/2009. évi világelnök nyújtotta át. Az önálló magyar körzet megalakulása óta eltelt idő alatt a magyar rotarysok bizonyították felkészültségüket és érettségüket, bármiféle zökkenő nélkül átálltak az önálló Rotary szervezeti létre. A klubok és a klubtagok száma gyarapodott: a klubok száma elérte az 56 -ot, a Rotary-tagok száma 1 100 fő felett van.

Képgaléria