A humanizmus és a szavak mestere: Thomas Mann, a Nobel-díjas rotarista

A 20. századi világirodalom óriásait említve Thomas Mann neve megkerülhetetlen. A A varázshegy, a Buddenbrook ház és a József és testvérei szerzője 1929-ben kapta meg az irodalmi Nobel-díjat, műveivel pedig az európai polgári értékrend, a kultúra és a mély lélektan utolérhetetlen krónikásává vált. Azt a tényt azonban kevesen ismerik erről a zseniális íróról, hogy a szellemi elit magányos tornya helyett egy nagyon is élő, értékalapú közösséget választott: a müncheni Rotary Club (RC München) büszke és meghatározó tagja volt.

A toll mint a szakmai szolgálat eszköze

A Rotary "Szakmai szolgálat" (Vocational Service) elve arra tanít, hogy a saját hivatásunkon keresztül tegyük jobbá a világot. Thomas Mann számára a küzdőtér az íróasztal, fegyvere pedig a nyelv volt. Műveiben az emberi lélek legmélyebb erkölcsi dilemmáit kutatta, az igazságot kereste, és a humanizmus, a megértés fontosságát hirdette.

Rotaristaként hitt abban, hogy a kultúra és a műveltség nem öncélú dísz, hanem a társadalom felemelkedésének, a nemzetek közötti békének a legfontosabb eszköze. A müncheni klub ülésein – amely a bajor főváros szellemi elitjének találkozóhelye volt – olyan közösségre talált, ahol a szabad gondolatcsere, a tolerancia és a kölcsönös tisztelet mindennapos gyakorlat volt.

A józan ész hangja a sötét időkben

A Rotary egyik legfőbb célja a béke építése és a konfliktusok megelőzése. Thomas Mann élete drámai módon forrt össze ezzel a küldetéssel. Amikor a harmincas években Németország felett gyülekezni kezdtek a nácizmus és a diktatúra sötét fellegei, a Rotary klubok – köztük a müncheni is – egyre nehezebb helyzetbe kerültek, hiszen a mozgalom nemzetközi nyitottsága, békevágya és egyenlőség-eszméje összeegyeztethetetlen volt az elnyomó ideológiával.

Thomas Mann nem hallgatott. Rotarista szellemiségéhez méltóan a tisztesség és az igazság (amely a Rotary "Négykérdéses próbájának" is az alapja) mellé állt. Felemelte szavát a diktatúra, a gyűlöletkeltés és a háborús uszítás ellen. Emiatt végül száműzetésbe kényszerült, könyveit máglyára vetették, a németországi Rotary klubokat pedig a rezsim feloszlatta.

Emigrációjából, a rádióhullámokon keresztül (BBC) azonban továbbra is a józan ész, a béke és a demokratikus európai értékek hangja maradt honfitársai számára.

Az erkölcsi tartás öröksége

Thomas Mann tagsága a müncheni Rotary Clubban több volt, mint egy társadalmi kötelezettség: egy értékrend melletti elköteleződés. Élete és munkássága ma is arra tanít minden rotaristát, hogy a legnehezebb történelmi viharokban is meg kell őriznünk az erkölcsi tartásunkat, védenünk kell a kultúrát, és ki kell állnunk a békéért.

Amikor ma leemeljük a polcról valamelyik remekművét, ne csak a zseniális írót, hanem azt a bátor, humanista embert is lássuk benne, aki élete végéig a "szolgálat az én előtt" eszméjének szellemében védte az emberi méltóságot.