100 éve alakult meg a magyar Rotary

1925. október 29. nagy nap volt a magyar Rotary életében. Budapesten, a Pannónia Szállodában tartotta alakuló ülését az első magyar Rotary Club.

Magyarországon a Rotaryról először 1921-ben jelentek meg a hírek. Akkor Edinburgh-ban volt az RI Konvenció (RI Éves Kongresszus), amelyről a Daily Telegraph nagyon részletes ismertetőt írt. Ezt a lapot olvasta a magyar Sidó Zoltán, aki rögtön levelet írt az akkori világelnöknek, mert többet akart tudni a Rotaryról, mint ami az újságban volt. A világelnök és a főtitkár is készségesen válaszoltak. A levelezés rendszeressé vált, és egy állandó kapcsolat alakult ki az angol Rotary és a leendő magyar Rotary között. A levélváltások során felhatalmazták Sidó Zoltánt, aki akkor a Kereskedelmi Kamara és a Magyar Gyáriparosok Szövetsége kereteiben dolgozott, hogy kezdje meg egy Rotary Klub szervezését Budapesten.

Az előkészítő munkák gyorsan haladtak, és egy idő után olyan fokot értek el, hogy a Rotary International központja Közép-Európába küldte speciális megbízottját. A megbízott 1924. április 1-jén érkezett Budapestre, ahol az USA akkori nagykövetének, Theodore Brentano segítségével megismerkedhetett neves magyar személyiségekkel, kormánytisztviselőkkel. Ugyanígy történt ebben az évben Prágában és Bécsben is.

Az alapító ünnepség 1925. október 30-án volt Budapesten, ekkor alakult meg az a mag, a Rotary Club Budapest, amelyből a magyar Rotary kifejlődött. Vidéken, a 30-as évek elején, először az egyetemi városok körül jöttek létre a klubok, ezek szervezését a budapesti klubra bízták. Az első három klub Pécsett, Debrecenben és Szegeden volt. Miskolcon 1931. május 11-én, Szolnokon 1932. október 23-án alakult meg a klub. 

Az RC Szegedet, harmadik magyarországi klubként 1928-ban alapították. Első elnökének, Back Bernátnak a nevét utca őrzi a Szegedi Ipari és Logisztikai Központban, de ekkoriban a klub tagjai közt találtuk Móra Ferencet, Pick Jenőt is. A legismertebb (szegedi) rotarysta azonban kétségkívül Szent-Györgyi Albert volt.

1931-ben Bécsben volt a 26. Konvenció. Erre az alkalomra nemcsak a magyar rotarysok, hanem a Rotary International is készült: 1930 végén kiadták a Central European Times különszámát, amelyet a Konvencióra készülve 1930 decemberéig a világon minden rotarys megkapott. A 96 oldalas különszám részletesen foglalkozott a régió országaival. A magyar részt Hegedűs Lóránt akkori pénzügyminiszter írta, a Budapestre vonatkozó részt pedig Ripke Ferenc akkori főpolgármester.

Az alapítók, a teljesség igénye nélkül – dr. Sidó Zoltán író, műfordító, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének alapítója, dr. Kőnig Tivadar pénzügyminisztériumi államtitkár, dr. Lukács György vallás- és közoktatási miniszter, Tabakovics Dusán, az MNB igazgatója, dr. Tornay Béla, a Postatakarékpénztár igazgatója, dr. Imre József egyetemi tanár – egy közös eszme köré gyűltek: adni a világnak valamit, ami maradandó.

A második világháború, a megszállás, a politikai átrendeződés jelentős akadályt jelentett a Magyarországon működő Rotary-klubok számára. Egészen 1987-ig, amikor az érdeklődők egyre nagyobb számban gyülekeztek Dr. Dán Jenő és barátai köré. Elhatározták, hogy osztrák segítséggel megújítják a magyar Rotaryt. Közben az állami vezetés is észlelte az akaratot, és jó szándékú segítők lehetővé tették a Budapest Klub újraalapítását. Ezt sorra követte az újabb klubok megalakítása Budapesten és a nagyobb városokban. Magyarországon 2000/2001-ben már 25 klub működött. 

Forrás: 

https://rotaryclubnyirseg.hu/

https://www.rotaryclubmiskolc.hu/

https://www.rotaryszolnok.hu/