Találkozás Ferenc pápával

Dr. Benyik György, bibliakutató rotarysta klubtársunk felhívására, széleskörű összefogással készült el az a kézírásos bibliamásolat, amelyet október 14.-én, ünnepélyes keretek közt adtak át Ferenc pápának.

A 2015. januárjában a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár Hangoskönyvtárában történt ünnepélyes bejelentés során olyan illusztris személyek is bekapcsolódtak, mint Prof. Balogh Elemér (SZTE), Prof. Barna Gábor (SZTE), Dr. Karol Biernacki tiszteletbeli lengyel konzul, Dobos Katalin színművész, Néveri Bence furulyavirtuóz, Papp Károly rendőrezredes (Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság), Petrovics Kálmán (EDF Démász Szeged Vízisport Egyesület) és Szatmári Zoltán (Közép-Kelet-Európai Rekreációs Társaság). A teljes mű létrejöttéhez összesen mintegy 5000 fő csatlakozott kézírásával.

A kezdeményezés célja:

Ezzel a bibliamásolással készült a szegedi Szent Gellért plébániaközösség templomának felszentelése 40. évfordulójára (szeptember 21.).

A program célja az volt, hogy zarándoklat keretében a kézzel másolt Szegedi Bibliát elvigyék Ferenc pápának, lehetőleg az egyházban hagyományos Szentírás vasárnapja körül – amely nagyon közel esik a templom felszentelésének évfordulójához. A zarándokokat a nyilvános kihallgatás keretében október 14-én, szerdán fogadta Ferenc pápa.

A Biblia másolásával a névadó Szent Gellért püspökre is szándékoztak emlékezni, aki nem csak Csanád egyházmegye első püspöke volt, hanem a maga korában (Szent István király idejében) műveltségével is kitűnt a Magyarországon élő többi püspök közül. A korból csak tőle maradt fenn Biblia magyarázat (latin nyelven).

A kész kézírásos Biblia:

Teljes terjedelme 5061 oldal, ami azt jelenti, hogy ugyanilyen számú vállalkozó kellett létrejöttéhez.

Az Ószövetség 4250, az Újszövetség 811 oldat tesz ki, s a teljes művet a jelentős terjedelem miatt összesen öt kötetben volt lehetséges bekötni, fűzve, marhabőr borítással. A könyvkötő a szegedi Kádár László volt.
A kötetekben megjelenő néhány szép illusztráció a káposztásmegyeri közösség munkáját dicséri.

A másolás által kialakult nagy közösség:

Az eredeti terv 1983-ban fogant, amikor a Soltvadkerti Lelkigyakorlatos üdülőházban az oda látogató vendégek egymás után másolni kezdték Máté evangéliumát. Az első lapot Dr. Kemény Lajos atya, a Szegedi Hittudományi Főiskola néhai rektora írta, és számos teológus, többek között Erdő Péter a jelenlegi esztergom-budapesti prímás, bíboros is másolta az evangélium szövegét. Továbbá Dr. Bányai János, Ipolyi László, Ladocsi Gáspár, Orosz Lőrinc és sok korábbi és már nem élő szeged-tarjáni hívő is csatlakozott.

Ez a folyamat 1988. május 14-én szakadt meg, a lelkigyakorlatos ház bezárása után, és 2014-ben Benyik György plébános karolta fel újra, a templom 40 éves jubileumára. A munka a szegedi katolikus plébániákon kezdődött, és fokozatosan szélesedett ki: csatlakoztak a helyi protestáns közösségek, valamint Kárpát-medence szerte számos közösség. A nagyszabású kezdeményezés híre néhány távolabbi európai közösséghez is eljutott, akik szintén nagy örömmel vettek részt az írásban.

A visszajelzések alapján a másolás sikere jórészt Ferenc pápa személyének is köszönhető. Érdekes módon még a protestáns hívektől is érkezett olyan vélemény, hogy ennek a pápának szívesen készítenek ajándékot, mert róla úgy érzik, nemcsak hirdeti, hanem éli is az evangéliumot.

Magyarországon még soha nem másolt kézzel ennyi ember Szentírást, másrészt soha nem történt meg, hogy ekkora méretű ökumenikus összefogásból szülessék meg a magyar fordítású Biblia kézi másolása.

Figyelemre méltó, hogy a társadalmi élet legkülönbözőbb rétegéhez tartozók csatlakoztak ehhez az egyedülálló mozgalomhoz: alkotmánybírótól kezdve a sportolóig, tanároktól, teológiai hallgatótól kezdve a börtönben fogvatartottakig és a rendvédelmi szervek képviselőiig.

Nagyon sok kis településen is másolták a szöveget, polgármesteri hivatalokban, könyvtárakban, plébániákon és lakótelepeken magánházaknál, de még a Magyar Nyelv múzeumában is. Az országosra tervezett bibliamásolás átlépte a magyar állam határait: Belgiumból, Olaszországból, Felvidékről, Délvidékről és Erdély több településéről is csatlakoztak a másoló csapathoz. Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában, Csíkcsomortánban, Vacsárcsin, illetve Gyulafehérváron és Kolozsváron is bekapcsolódtak.

A visszajelzések alapján több dolog motiválta a kárpát-medencei magyarokat ebben az ügyben: egyrészről, hogy az ősegyházhoz hasonlóan saját kezükkel járulnak hozzá a Biblia továbbörökítéséhez, másrészről hogy az eredeti kézirat Ferenc pápának készül ajándékként. Természetesen motiváló erő volt a sok helyen már szórványban élő magyarság számára, hogy most egy könyvben örökíthetik meg kézírásukat magyar nyelven, éppen a Bibliában, ami egyfajta nyelvemlékként megőrződik majd az utókornak.

Határainkon túlról csatlakoztak: Pozsonyból, Nagykikindáról, Zentáról, Kispiacról, Csókáról, Csíkszeredából, Belgiumból és Rómából is.